Farkas János emléktorna Szekszárdon

Szekszárdon rendezett emléktornát a Farkas János Alapítvány. Hat csapat vett részt, a tornát az Oroszlányi cigány válogatott nyerte.

Az esemény hangulatát a Foci.Szeretet. c. könyv így idézi fel:

A mostanában egyáltalán nem szokatlan júniusi hőségben csak úgy izzott a műfüves pálya. Vakítóan fehér volt az ég a déli kánikulában, az egyetlen zsebkendőnyi árnyékot pedig elfoglalta Mezei István, a cigányválogatott menedzsere és atyja – onnan figyelte, hogy minden rendben zajlik-e.

Persze teljesen rendben sosincs minden, mindig akad valami váratlan, valami azonnali megoldást és intézkedést igénylő körülmény: kiderül, hogy valakinek mégsem stimmel az igazolása, kevés az öltöző, hiányzik valamilyen felszerelés, késik a bíró…stb.

De ezúttal tényleg úgy látszott, nincs szükség azonnali beavatkozásra – legalábbis eddig. Így a mester békésen ücsörgött az árnyékban, elégedetten szemlélte a három pályán egyszerre megkezdett mérkőzéseket. Izgatott bekiabálások a pálya széléről, erőteljesen hadonászó edzők, az izzadságtól csúszós pályán pedig gigászi küzdelmek. Mintha a játékosokat nem is érné a perzselő nap. Eszeveszetten sprintelnek egy-egy hosszúra sikerült labdaindításra, minden izmukat megfeszítve ugranak a magasba egy elérhetőnek tűnő fejesgólért. Úgy feszülnek egymásnak a csapatok, mint az életükért küzdő gladiátorok – de legalábbis mintha ezen a meccsen múlna a világbajnoki kvalifikáció.

Persze amikor lejönnek cserélni a pályáról, máris lekapják a cipőt, sziszegve masszírozzák a talpukat. Ebben a hőségben ugyanis a műfüves pálya kályhaként fűti a cipőt, az ember úgy érzi, mintha parázson járna.

Pista bácsi elégedetten nyugtázza, hogy minden a legnagyobb rendben, terv szerint zajlik. Hamarosan jön a döntő, az ünnepélyes eredményhirdetés és az oklevelek, kupák kiosztása. Ezúttal is sikerült az MLSZ támogatását elnyerni és néhány szereléssel meglepni a csapatokat. Ezért is jók ezek a tornák: látja az ember, hogy melyik csapatban vannak híján néhányan meznek, melegítőnek, esetleg cipőnek. Ilyenkor alkalom nyílik ezek pótlására. Az eredményhirdetés után pedig irány a sportcentrum étkezője, ahol már várja az éhes „gladiátorokat” a megrendelt bográcsgulyás. Jut bőven mindenkinek, laktató, jó sűrű, nem spórolták ki az anyagot belőle.

(Fotók: Rabb Ferenc)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..